A cikk tartalma
- Bevezetés a dán kiküldetési szabályokba
- A szabadság gyűjtésének alapszabályai a Ferieloven szerint
- A szabadságra járó díjazás és juttatások kiszámítása
- A szabadság időzítése és az értesítések kezelése
- Bejelentés és befizetés a FerieKontóba
- A tágabb megfelelési és ellenőrzési környezet
- A szabályszerű működés következő lépései
Legfontosabb tudnivalók
A kiküldött munkavállalók Dániában havonta 2,08 szabadságnapot gyűjtenek, akár teljes, akár részmunkaidőben dolgoznak. Az órabéres és az ideiglenes munkavállalóknak a szabadságpénzre jogosító bruttó bérük 12,5%-ának megfelelő szabadságpénz jár. A munkáltatóknak az eIndkomst rendszeren keresztül kell bejelenteniük a szabadságra való jogosultságot, és a befizetéseket a FerieKonto alapba kell teljesíteniük. Ha a munkavállaló még meg nem szerzett szabadságot vesz ki, minden ilyen nap után havi fizetésének 4,8%-ával csökken a bére.
Bevezetés a dán kiküldetési szabályokba
A Dániába munkavállalókat kiküldő külföldi vállalkozásoknak a tevékenység megkezdése előtt kiküldetési nyilatkozatot kell benyújtaniuk a külföldi szolgáltatók nyilvántartásának (RUT) weboldalán. Ez a regisztráció az első, döntő lépés. A dán kiküldetési törvény értelmében a kiküldött munkavállalókat a biztonságos és egészséges munkakörnyezet, az egyenlő bérezés és bizonyos munkaidő-szabályok tekintetében ugyanazok a jogok illetik meg, mint a dán állampolgárokat.
Ezek az egyenlő jogok közvetlenül kiterjednek a szabadságra is. A dán kiküldetési törvény értelmében a kiküldött munkavállalókra a küldő ország szabadságszabályai vonatkoznak, ugyanakkor megilletik őket a dán szabadságtörvény (Ferieloven) szerinti minimális jogok, ha azok kedvezőbbek. Ha a kiküldött munkavállaló küldő országának szabadságrendszere kevésbé kedvező a dán szabadságtörvénynél, a munkavállaló a dániai kiküldetése alatt további fizetett szabadságot gyűjt.
A szabadság gyűjtésének alapszabályai a Ferieloven szerint
E garantált minimális jogok kezeléséhez a munkáltatóknak ismerniük kell, hogyan szabályozza a dán szabadságtörvény a szabadidőt. A dán szabadságtörvény szerint a munkavállalók a foglalkoztatás minden hónapjára 2,08 nap fizetett szabadságot gyűjtenek, ami egy teljes évre 25 nap (öt hét) szabadságnak felel meg. Az, hogy a kiküldött munkavállaló teljes vagy részmunkaidőben dolgozik, nem befolyásolja a gyűjtött szabadságnapok számát; a részmunkaidős munkavállalók is havi 2,08 napot gyűjtenek.
Ez a havi gyűjtés meghatározott időrendhez kötődik. Dánia 2020 szeptemberében egyidejű szabadságrendszert (párhuzamos gyűjtést) vezetett be, vagyis a munkavállalók a megszerzést követő hónaptól már igénybe vehetik a szabadságot. Így az újonnan kiküldött munkatársak hamar mehetnek fizetett szabadságra.
Ha a kiküldött munkavállaló azért gyűjt további fizetett szabadságot, mert a dán minimumszabályok kedvezőbbek a küldő ország szabályainál, egy sajátos adminisztratív megkülönböztetés érvényes. A dán minimumszabályok miatt gyűjtött további fizetett szabadságot a küldő ország szabadságszabályai szerint kell kivenni, nem pedig a dán szabadságtörvény szerint.
A szabadságra járó díjazás és juttatások kiszámítása
Bár a napok gyűjtése egységes, a szabadságnapok pénzbeli értékének kiszámítása attól függ, hogyan fizetik a munkavállalót. Az órabéres és az ideiglenes munkavállalóknak a munkáltató a szabadságpénzre jogosító bruttó bérük 12,5%-ának megfelelő szabadságpénzt (feriepenge) köteles fizetni. Ezt a százalékot minden olyan kereset után ki kell számítani, amely a dán szabályok szerint szabadságpénzre jogosít.
A fix havi fizetést kapó havibéres munkavállalókra eltérő kifizetési rend vonatkozik. Azok a havibéres munkavállalók, akiket ünnepnapokon és betegszabadság idején teljes fizetés illet meg, az éves szabadság alatt rendes fizetésükre jogosultak, továbbá az éves fizetésük legalább 1%-ának megfelelő szabadságpótlékra (ferietillæg).
Előfordul, hogy üzemi igények vagy személyes ütemezés miatt a munkavállaló azelőtt veszi ki a szabadságát, hogy azt teljesen megszerezte volna. Az egyidejű rendszer ezt lehetővé teszi, negatív egyenleg esetén azonban azonnali bérszámfejtési következményekkel jár. Ha a munkavállaló még meg nem szerzett szabadságot vesz ki, minden ilyen kivett szabadságnap után havi fizetésének 4,8%-ával csökkentik a bérét.
A szabadság időzítése és az értesítések kezelése
E számítások kezeléséhez a szabadság ütemezésére és kivételére megállapított merev határidőket is be kell tartani. A szabadságév (gyűjtési időszak) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart, a szabadság kivételére pedig 16 hónap áll rendelkezésre, szeptember 1-jétől a következő év december 31-éig. Ez négy hónapos átfedést biztosít, hogy a munkavállalók fel tudják használni a gyűjtött szabadságukat.
E 16 hónapos időszakon belül a munkavállalóknak joguk van legalább három egymást követő hét fő szabadságot kivenni a fő szabadságolási időszakban (hovedferieperioden), amely május 1-jétől szeptember 30-áig tart.
A szabadság ütemezése a szigorú értesítési határidők miatt előzetes tervezést igényel. A munkáltatónak a fő szabadság időpontjáról legalább három hónappal annak kezdete előtt, a többi szabadságnapról pedig legalább egy hónappal előre értesítenie kell a munkavállalót. Ezek az értesítési határidők védik a munkavállaló lehetőségét, hogy megtervezze a szabadidejét.
A szabadság időtartamának kiszámításakor a dán szabadságtörvény csak a hivatalos munkanapokat veszi figyelembe. A dán szabadságtörvény szerint a szabadságot munkanapokban (hétfőtől péntekig) számolják, vagyis egy teljes hét szabadság pontosan öt napot használ fel. A szombat és a vasárnap nem számít bele a szabadságkeretbe, ami egyszerűsíti az egymást követő szabadsághetek nyilvántartását.
Bejelentés és befizetés a FerieKontóba
Ahhoz, hogy megfeleljenek ezeknek az időzítési szabályoknak, a munkáltatóknak meghatározott bejelentési és befizetési folyamatot kell követniük. A munkáltatók munkavállalóik szabadságra való jogosultságát az eIndkomst rendszeren (a SKAT által kezelt dán jövedelem-nyilvántartáson) keresztül jelentik be, az összeget pedig a FerieKontóba fizetik be. A FerieKonto Dánia állami szabadságpénz-kezelő alapja, és az alapba történő késedelmes befizetés szankciókat von maga után a munkáltatókra nézve.
A befizetések határideje a foglalkoztatási jogállástól függ, valamint attól, hogy a munkavállaló a vállalatnál marad-e vagy távozik. A munkáltatók az eIndkomst nyilvántartáson keresztül jelentik be a munkavállaló szabadságpénzre jogosító bruttó keresetét és a gyűjtött szabadságnapokat. A 12,5%-os modell szerinti aktív munkavállalók esetében a munkáltatónak a kiszámított szabadságpénzt legkésőbb a szabadságpénz megszerzésének hónapját követő hónap utolsó banki munkanapjáig be kell fizetnie a FerieKontóba (vagy egy jóváhagyott magán szabadságpénzalapba).
Más szabályok érvényesek, amikor a munkavállaló szerződése megszűnik. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak el kell számolnia az összes megszerzett, de ki nem vett szabadság díjazásával, és azt át kell utalnia az állami szabadságpénzalapba, a FerieKontóba. Azoknál a munkavállalóknál, akik távozáskor a fizetett szabadság modelljéből a 12,5%-os modellbe kerülnek át, a munkáltatónak a fennmaradó, ki nem vett napokra a szabadságpénzre jogosító kereset 12,5%-át kell befizetnie a FerieKontóba. A vállalattól távozó munkavállalók esetében ezt a szabadságpénzt legkésőbb a felmondást követő második hónap 7. napjáig át kell utalni a FerieKontóba.
E konkrét határidők elmulasztása szankciókat von maga után. A munkáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden bejelentés és befizetés pontosan és időben megtörténjen, így elkerülve ezeket a problémákat.
A tágabb megfelelési és ellenőrzési környezet
Ezeket a szabadságpénz-szabályokat a dán munkaerőpiac tágabb összefüggésében kell vizsgálni. Dániában nincs törvényes minimálbér; a béreket jellemzően a különböző munkatípusokra vonatkozó kollektív szerződésekben (CBA) rögzítik. A külföldi munkáltatóknak tisztában kell lenniük azzal, melyik kollektív szerződés vonatkozik az ágazatukra, mivel ezek a szerződések gyakran magasabb követelményeket írnak elő a törvényi minimumoknál.
E követelmények betartatása szigorú, és a határokon átnyúló foglalkoztatásban részt vevő munkavállalókat külön védelmi szabályok óvják. A dán Kiküldött Munkavállalók Munkaerő-piaci Alapja (AFU – Arbejdsmarkedets Fond for Udstationerede) felel azért, hogy a kiküldött munkavállalóknak kifizesse az elmaradt béreket, nyugdíjjárulékokat és szabadságpénzt, ha munkáltatójuk nem fizet, és az ügyben munkaügyi bíróság döntött.
A szabályszerű működés következő lépései
A jogviták és szankciók elkerülése érdekében a külföldi vállalkozásoknak proaktív intézkedéseket kell tenniük, mielőtt bármely munkatársat dániai munkaterületre küldenének. A folyamat a meglévő munkaszerződések átfogó felülvizsgálatával kezdődik a dán szabadságtörvény kötelező előírásainak tükrében.
Végül a bérszámfejtési bejelentési csatornákat jóval a munkakezdés időpontja előtt alakítsa ki. Győződjön meg arról, hogy bérszámfejtő szoftvere vagy külső szolgáltatója az eIndkomst rendszeren keresztül tud bejelentést tenni, és képes a havi átutalásokat teljesíteni a FerieKontóba. Ha ezeket az adminisztratív lépéseket időben megteszi, zökkenőmentes és szabályszerű működést biztosít, és megóvja vállalkozását a helyszíni költséges fennakadásoktól.


