Német minimálbér 13,90 euró: amit a munkáltatóknak tudniuk kell

A német jog szerint az országos törvényes minimálbér 2026. január 1-jén óránként 13,90 euróra emelkedett. Ez a kötelező alsó határ minden Németországban munkát végző munkavállalóra vonatkozik, a kiküldött munkavállalókat is beleértve. A munkáltatóknak haladéktalanul hozzá kell igazítaniuk bérszámfejtésüket az új összeghez, hogy megfeleljenek az előírásoknak.

Az órabér emelése mellett Németországban a minijobok kereseti határa havi 603 euróra nőtt. Ez ezekben az állásokban legfeljebb 7236 eurós éves keresetnek felel meg. A minijobokat alkalmazó munkáltatóknak gondosan figyelniük kell a munkaidőt, hogy a munkavállalók ne lépjék túl az új pénzügyi határokat.

Bár a törvényes minimálbér egész Németországban alsó határt szab, a kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató vállalatoknak az általános összegen túl is tájékozódniuk kell. A német jog szerint az ágazati kollektív szerződések magasabb minimálbért írhatnak elő a kölcsönzött munkavállalók számára. Egy 2025-ben bevezetett kollektív szerződés például óránként 14,53 eurós minimálbért állapított meg a kölcsönzött munkaerő számára.

A kölcsönvevő vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy bérszámfejtésük ezeket a kollektív szerződéseket kövesse, ne az általános törvényes minimumot. A német hatóságok, köztük a vámhatóság, a rendszeres munkahelyi ellenőrzések során vizsgálják, hogy betartják-e ezeket a magasabb béreket. Ha a vállalkozás nem fizeti meg ezeket az összegeket, súlyos szankciókra számíthat.

Németország 2026-ra módosította a társadalombiztosítási járulékplafonokat. A munkáltatóknak frissíteniük kell bérszámfejtési rendszereiket, hogy a német társadalombiztosítás hatálya alá tartozó munkavállalóknál az új határokat alkalmazzák. A törvényes egészség- és ápolásbiztosítás járulékalap-plafonja mostantól havi 5812,50 euró, ami évi 69 750 eurónak felel meg. Emellett a törvényes egészségbiztosítás éves keresethatára havi 6450 euróra, azaz évi 77 400 euróra változott.

2026-ra a német nyugdíjbiztosítás járulékalap-plafonja is megváltozott. Ez a felső határ most havi 8450 euró. A Németországba munkavállalókat kiküldő munkáltatóknak szorosan figyelemmel kell kísérniük ezeket a határértékeket. A pontos bérszámfejtés elengedhetetlen ahhoz, hogy megfeleljenek a német hatóságok elvárásainak.

Németországban az Európai Unió egyik legszigorúbb ellenőrzési rendszere működik. A kiküldetések ellenőrzését Németországban a vámhivatal (Zollamt), a munkaügyi hatóságok és az adóhivatalok végzik. Ezek a hatóságok aktív munkahelyi ellenőrzéseket tartanak, amelyek során vizsgálják a foglalkoztatás jogszerűségét, a törvényes minimálbér betartását és a munkavállalói dokumentáció hiánytalanságát.

A súlyos szabálysértések komoly következményekkel járnak az országban működő munkáltatók számára. A munkakörök téves besorolása, az A1-igazolás nélküli munkavégzés vagy harmadik országbeli állampolgárok jogellenes foglalkoztatása súlyos pénzbírságot, büntetőjogi felelősséget és a németországi tevékenység megtiltását vonhatja maga után. Ezek az ellenőrző szervek szorosan együttműködnek, hogy a különböző ágazatokban feltárják a jogsértéseket.

A német munkaügyi ellenőrzések során a munkáltatóknak gyorsan kell reagálniuk, amikor a hatóságok dokumentumokat kérnek. Egy szokásos munkaügyi ellenőrzés során szoros határidőn belül – gyakran mindössze öt munkanap alatt – teljes megfelelési dokumentációt kell bemutatnia. Ha a dokumentumokat nem adja át időben, az súlyos szankciókat vonhat maga után, és azonnal felkeltheti az ellenőrök gyanúját.

A megfelelési dokumentációnak minden kiküldött munkavállalóra vonatkozóan meghatározott, naprakész dokumentumokat kell tartalmaznia. Ide tartozik a kiküldött munkavállaló bejelentéséről szóló igazolás, az A1-igazolás és a munkaszerződés. Részletes munkaidő-nyilvántartást és a kifizetés egyértelmű igazolását is be kell mutatnia, például banki átutalásokat vagy hivatalos bérjegyzékeket.

Az uniós határokon átnyúlóan munkaerőt felvevő munkáltatóknak fel kell készülniük az uniós bérátláthatósági irányelv jelentős változásaira. Az irányelv átültetési határideje 2026. június 7. volt. Ez a határidő azt jelenti, hogy a vállalatokra szigorú új kötelezettségek vonatkoznak a bérsávok közzététele és a jelentéstétel terén, amelyek a toborzási és szerződéskötési folyamatokat is érintik.

Az irányelv értelmében a munkáltatók a felvételi eljárás során nem kérdezhetik meg a jelölteket korábbi fizetésükről. A vállalatok munkaszerződéseikben bértitoktartási kikötéseket sem alkalmazhatnak. Ezek a változások Németország szigorú minimálbér-szabályai mellett érvényesülnek, így a munkáltatóknak haladéktalanul át kell alakítaniuk szokásos HR-sablonjaikat és felvételi gyakorlatukat.

2026 áprilisában az Európai Unió Tanácsa közzétette a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló uniós szabályok javasolt módosításait. Az egyik fő javaslat a kiküldés előtti kötelező időszakot, amely alatt a munkavállalónak a kiküldő állam társadalombiztosítási rendszerében biztosítottnak kell lennie, egy hónapról három hónapra hosszabbítja meg. Az új szabályok emellett kimondják, hogy a kiküldetés megszakítását csak akkor ismerik el megszakításként, ha az legalább két hónapig tart.

A jelenlegi szabályok mentesítést adnak az A1-igazolás előzetes kérelmezése alól, ha a munkavállalót 30 napos időszakon belül legfeljebb három egymást követő napra küldik ki. Ez a mentesség azonban soha nem vonatkozik az építőiparra, ahol az előzetes kérelmezés továbbra is kötelező. A munkáltatóknak gondosan nyomon kell követniük ezeket a rövid távú megbízásokat, hogy elkerüljék a megfelelési hiányosságokat.

Az Európai Unió Bírósága a C-421/23. sz. ügyben pontosította az eljárási szabályokat. A fogadó ország hatóságainak kötelező párbeszédet kell folytatniuk a kiállító állammal, mielőtt egy A1-igazolást csalárdnak nyilvánítanak. Ha a kiállító hatóság megerősíti, hogy az igazolás érvénytelen, a fogadó ország azonnal alkalmazhatja saját társadalombiztosítási jogszabályait.