SOKA-BAU: kisebb járulék, kötelező német adóazonosító jel

A Németországba munkavállalókat kiküldő külföldi építőipari vállalatoknak meg kell felelniük a módosított előírásoknak. Két fontos változás várható: 2026 júliusától csökken a SOKA-BAU-járulékkulcs, 2026 januárjától pedig kötelezővé válik a munkavállalók adóazonosító jele. Az új szabályok figyelmen kívül hagyása az Ön vállalkozásának leállásához és pénzbírsághoz vezethet.

A határokon átnyúló foglalkoztatás során a székhely szerinti ország bérszámfejtését össze kell hangolni a német szociális alapok előírásaival és a vámjogszabályokkal. Ezek a változások egyes pénzügyi feltételeket is módosítanak, és szigorítják a munkavállalói díjazás ellenőrzését. A munkáltatóknak hozzá kell igazítaniuk bérszámfejtési rendszereiket és a munkavállalók dokumentációját az új szabályokhoz, hogy a német építkezéseken is megfeleljenek az előírásoknak.

A 2026. júliusi havi jelentéstől kezdődően a fizetett szabadság rendszeréhez kapcsolódó havi SOKA-BAU-járulék mértéke a bruttó bér 14,7%-ára csökkent. A korábbi 15,1%-os kulcshoz képest ez mérséklést jelent, ami csökkenti a német építőiparban tevékenykedő munkáltatók munkaerőköltségeit. Bár a járulékkulcs alacsonyabb lett, a befizetések adminisztratív szabályai változatlanok maradtak.

A munkáltatóknak be kell nyújtaniuk havi jelentéseiket, és gondoskodniuk kell arról, hogy a SOKA-BAU-járulékok a következő hónap 28. napjáig beérkezzenek a kijelölt bankszámlára.

Ha a munkáltató a következő hónap 28. napjáig nem fizeti be a SOKA-BAU-járulékot, minden megkezdett késedelmes hónapra 0,9% késedelmi kamatot számítanak fel. A kamat havonta halmozódik. Ezenfelül a késedelmes fizetés vagy a befizetés elmulasztása a német jog szerint szabálysértésnek minősül, és a szabályszegők akár 500 000 eurós bírsággal is sújthatók.

A járulékhátralékokkal, számításokkal vagy jelentési hibákkal kapcsolatos vitákat a munkáltatók nem rendezhetik a saját országuk helyi bíróságai előtt. A SOKA-BAU-járulékokkal kapcsolatos jogvitákban kizárólag a németországi Wiesbaden bírósága illetékes, és a SOKA-BAU székhelye is ebben a városban található.

A módosított járulékkulcs mellett a munkavállalók azonosításában is változás lépett hatályba. 2026. január 1-jétől a kiküldött munkavállalóknak német adóazonosító jellel (TIN) kell rendelkezniük ahhoz, hogy szabadságmegváltást vagy kártalanítást kaphassanak a SOKA-BAU-tól. E személyes azonosító nélkül a szabadságpénztár nem teljesíthet kifizetéseket közvetlenül a dolgozóknak.

A német adóazonosító jel a Németországban szerzett keresetek vagy teljesített kifizetések tekintetében közvetlenül összekapcsolja a külföldi munkavállalót a német adórendszerrel.

Ha egy munkavállaló jogosult a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására, a SOKA-BAU jogszabály alapján köteles átalányként 20%-os jövedelemadót és 1,1%-os szolidaritási pótlékot közvetlenül a wiesbadeni adóhivatalnak befizetni. A német adóazonosító jel megadása kötelező ahhoz, hogy ezeket az adóbefizetéseket megfelelően az adott munkavállaló adónyilvántartásához rendeljék. A SOKA-BAU emellett a szabadságmegváltás összegéből rögzített százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot von le, és azt továbbítja a munkáltatónak, aki köteles ezt az összeget befizetni a munkavállaló hazájának társadalombiztosítási szervei részére.

A német adóazonosító jel megszerzéséhez hivatalos kérelmet kell benyújtani még a kifizetések igénylése előtt. A munkáltatóknak célszerű a kiküldés időszakának elején megindítaniuk ezt az eljárást, hogy elkerüljék a kifizetések késedelmét.

A német adóazonosító jelet (TIN) a német adóhivatalnál kell igényelni. A kérelmet a munkavállalók maguk is benyújthatják, de meghatalmazással a munkáltató is eljárhat a nevükben.

Az adminisztratív fennakadások elkerülhetők, ha az adóazonosító jel igénylési eljárását még a munkavállaló kiküldésének vége előtt lezárják.

A SOKA-BAU-nak benyújtott jelentések pontosságához ismerni kell a szabadságjogosultság keletkezésének és a díjazás számításának szabályait. A német építőiparban dolgozó kiküldött munkavállalóknak minden 12 foglalkoztatási nap után egy nap fizetett szabadság jár, ami havi 2,5 napnak, illetve egy teljes év munkaviszony esetén 30 napnak felel meg. A szombat, a vasárnap és a munkaszüneti napok nem minősülnek munkanapnak, nem számítanak bele a megszerzett szabadságnapokba, és nem is csökkentik azok számát.

A kiküldés során a munkavállalóknak fizetett, szabadságra járó díjazás és a ki nem vett napok pénzbeli megváltásának összege a Németországban szerzett bruttó bér 14,25%-a. A SOKA-BAU megtéríti a munkáltatónak a dolgozók részére kifizetett, 14,25%-os mértékű szabadságdíjat, feltéve, hogy nincs járulékfizetési hátraléka, és minden regisztrációs követelményt teljesített. Ha a munkáltató késik a havi befizetésekkel, a SOKA-BAU visszatartja ezeket a térítéseket.

Ha egy kiküldött munkavállaló a kiküldése alatt másik építőipari vállalathoz kerül, fennmaradó szabadságnapjait és az ezekre felhalmozott pénzösszeget átviheti az új munkáltatóhoz. Így a német építőiparban anélkül válthat munkahelyet, hogy elveszítené juttatásait. Az adott naptári évben ki nem vett szabadságnapok átkerülnek a következő évre, de elvesznek, ha nem használják fel őket annak december 31. napjáig. A szabadságjogosultság megszűnése esetén a munkavállalók közvetlenül a SOKA-BAU-tól kérhetnek kártalanítást; a kérelmet a jogvesztés napjától számított egy éven belül kell benyújtani.

A munkavállalók akkor is igényelhetik a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltását, ha legalább három hónapja nem dolgoznak németországi építkezéseken, feltéve, hogy nem kezdtek munkát egy másik németországi építkezésen. A kifizetést a szokásos adólevonások terhelik, és a német adóazonosító jel megadása kötelező.

A németországi munkaterületeken a szabályok betartása a SOKA-BAU-előírásokon túl a törvényben meghatározott bérszintekre és a vámhatósági bejelentésekre is kiterjed. Németország 2026. január 1-jétől óránként bruttó 13,90 euróra emelte a törvényben meghatározott minimálbért, és 2027. január 1-jére további emelést tervez 14,60 euróra. Minden Németországba munkavállalókat kiküldő munkáltatónak úgy kell módosítania az alapbéreket, hogy azok elérjék vagy meghaladják ezeket a küszöbértékeket.

A munkáltatóknak a németországi munkavégzés megkezdése előtt elektronikusan be kell jelenteniük a kiküldött munkavállalókat a német vámhatóságnál (Zollamt). Ez a vámhatósági bejelentési kötelezettség kizárólag az alkalmazottakra vonatkozik; a szabadúszó önfoglalkoztatókat nem kell regisztrálni. A munkavállalók kiküldéséről szóló törvény (Arbeitnehmer-Entsendegesetz, AEntG) alapján a törvényben előírt minimálbér nem vonatkozik a legfeljebb nyolcnapos kiküldésekre, ha azok szállítási szerződés részét képező kezdeti összeszerelési és telepítési munkák elvégzésére irányulnak, feltéve, hogy e tevékenységek nem minősülnek építőipari munkának.

A németországi jogszerű működéshez gondosan figyelemmel kell kísérni a határidőket és az aktuális járulék- és bérmértékeket. A munkáltatóknak felül kell vizsgálniuk bérszámfejtési rendszereiket, hogy azok az új, 14,7%-os SOKA-BAU-járulékkulcsot és a módosított minimálbérszinteket alkalmazzák. Gondoskodjon arról, hogy minden kiküldött munkavállaló esetében folyamatban legyen a német adóazonosító jel igénylése, így a szabadságra járó díjazás kifizetése zökkenőmentesen intézhető.

A SOKA-BAU-járulékok határidőre történő befizetésének elmulasztása a német jog szerint szabálysértésnek minősül, és a szabályszegőket akár 500 000 eurós bírság, valamint Wiesbadenben indított bírósági eljárás is fenyegetheti.