Szabadság és szabadságpénz szlovéniai kiküldés esetén

A munkavállalók Európai Unión belüli, határokon átnyúló kiküldése az egymással ütköző jogi normák szigorú betartását követeli meg. A munkavállalók kiküldéséről szóló uniós irányelv alapján az ilyen foglalkoztatás alapelve a legkedvezőbb munkafeltételek alkalmazása. Határokon átnyúló kiküldéskor a munkáltatónak össze kell hasonlítania a küldő és a fogadó ország munkajogi szabályait. A kiküldött munkavállalóra annak az országnak az előírásait kell alkalmazni, amely kedvezőbb feltételeket biztosít a fizetett éves szabadság minimális időtartama és a szabadsághoz kapcsolódó díjazás tekintetében.

Szlovéniában a munkaviszonyokról szóló törvény, a ZDR-1 képezi a helyi munkajog alapját. Kötelező minimumkövetelményeket határoz meg a fizetett szabadságra és a szabadságpénzre vonatkozóan. Ezek minden Szlovéniában szolgáltatást végző munkavállalóra érvényesek, akkor is, ha munkáltatójuk székhelye az EU másik országában található. Ha nem ismeri fel, mikor biztosítanak a szlovén előírások az Ön országának szabályainál kedvezőbb feltételeket, azonnal jogi és pénzügyi kockázatnak teszi ki magát.

A ZDR-1 alapján a Szlovéniában dolgozó munkavállalóknak naptári évenként legalább négy hét fizetett éves szabadsághoz van alapvető joguk, amelyről nem mondhatnak le. Szokásos, ötnapos munkahét esetén ez 20 munkanap fizetett szabadságot jelent. Ez a minimum közös megegyezéssel sem csökkenthető, és nem lehet lemondani róla. A törvény ezenfelül meghatározott személyes körülmények alapján pótszabadságot is előír. Az 55 év feletti munkavállalóknak 3 nappal több szabadság jár. A szülők minden 15 év alatti gyermek után 1 nap, a súlyosan fogyatékos munkavállalók pedig 3 nap pótszabadságra jogosultak.

Az éves szabadság beosztása gondos időbeli tervezést igényel. A munkavállalóknak a tárgyévben legalább két hét egybefüggő éves szabadságot kell igénybe venniük. A fennmaradó szabadságnapok a következő évre átvihetők, és június 30-ig felhasználhatók, ha a munkáltató és a munkavállaló erről megállapodik. Ez a határidő azonban nem jelenti azt, hogy a szabadságra való jogosultság automatikusan megszűnik.

A Szlovén Legfelsőbb Bíróság VIII Ips 9/2024. számú ügyben hozott ítélete szerint a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a ki nem vett szabadság tekintetében aktívan eleget tett kötelezettségeinek. Jogszabály kötelezi arra, hogy munkavállalóit aktívan ösztönözze az éves szabadság igénybevételére, és erről tájékoztatást, valamint egyértelmű utasítást adjon nekik. Ha nem tudja igazolni, hogy kifejezetten biztosította ezt a lehetőséget és a szükséges tájékoztatást, a munkavállalónak a szabadság igénybevételére vonatkozó joga a június 30-i átviteli határidő lejárta után sem szűnik meg.

A szokásos szabadság mellett Szlovéniában a ZDR-1 131. cikke éves szabadságpénz fizetését is előírja, amelyet helyben „regres” néven ismernek. Ezt a juttatást a törvény a munkavállaló éves szabadsághoz való jogához köti. 2026. január 1-jétől a szlovén minimálbér 16%-kal, havi bruttó 1 481,88 euróra emelkedett. Mivel a szabadságpénz törvényben meghatározott minimuma közvetlenül a minimálbérhez kötődik, az emelés következtében e juttatás új, kötelező minimuma egész éves jogosultság esetén bruttó 1 481,88 euró.

A szabadságpénzre különleges adózási szabályok vonatkoznak. A kifizetés a szlovén országos havi bruttó átlagkereset 100%-áig teljes egészében mentes a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok alól. Az ezt a küszöböt meghaladó részre a szokásos adózási szabályok érvényesek. Bár a szabadságpénz általános minimuma a minimálbérhez kötődik, az ágazati kollektív szerződések magasabb összegeket is előírhatnak. Az építőipari kollektív szerződés például a törvényben rögzített általános minimumnál magasabb alsó határt állapít meg erre a juttatásra.

Ha a munkavállaló egy naptári évben nem dolgozik teljes 12 hónapot, mert például év közben lép be vagy az év vége előtt távozik a cégtől, a szabadságpénz összegét arányosítani kell. Az ilyen dolgozók a munkaviszony minden teljes hónapja után az éves szabadság és a szabadságpénz egytizenketted részére jogosultak.

A részmunkaidős foglalkoztatás szintén befolyásolja a szabadságpénz kiszámítását. Azok a munkavállalók, akik saját döntésükből dolgoznak részmunkaidőben, a szerződés szerinti munkaidejükkel arányos összegre jogosultak. A törvény által védett jogcímeken – például szülői szabadság, rokkantsági biztosítás vagy nyugdíjszabályok alapján – részmunkaidőben dolgozókat ugyanakkor a teljes, csökkentés nélküli szabadságpénz illeti meg.

A Szlovéniába munkavállalókat kiküldő külföldi munkáltatóknak a jogszabályok betartásához pontosan meghatározott sorrendben kell elvégezniük az adminisztratív teendőket. A bejelentések elkészítésének és a helyszíni nyilvántartások vezetésének elmulasztása munkaügyi ellenőrzéskor azonnali szankciókat von maga után.

A kötelező adminisztratív lépések a következők:

1. Legalább egy nappal azelőtt, hogy a kiküldött munkavállaló megkezdi a szolgáltatásnyújtást, online bejelentést kell benyújtani a Szlovén Foglalkoztatási Szolgálathoz (ZRSZ).
2. Minden évben írásban meg kell állapítani az egyes munkavállalókat megillető éves szabadságot, és az adott évi jogosultságot részletesen bemutató dokumentumot mindenkinek külön át kell adni.
3. A szolgáltatási szerződés, a munkaszerződések, a bérjegyzékek, a munkaidő-nyilvántartások és az A1-es igazolás szlovén nyelvű másolatait papíron vagy digitális formában közvetlenül a munkavégzés helyén kell őrizni.

Az éves szabadság írásbeli megállapítása kötelező adminisztratív előírás. Ha az erről szóló dokumentumot nem készítik el és nem adják át a munkavállalóknak, a nagyobb munkáltatók 750 és 2 000 euró közötti, a kisebb vállalkozások pedig 200 és 1 000 euró közötti közigazgatási bírsággal sújthatók.

A jogszabályi megfelelés a bérszámfejtés módjára és az adózásra is kiterjed. A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásról szóló törvény, a ZČmIS-1 hatálybalépése óta a munkavállalókat kiküldő munkáltatók már nem számíthatják ki a társadalombiztosítási járulékokat a szlovén minimálbér vagy egy hasonló helyi bér alapján. A járulékokat a munkavállaló tényleges bruttó keresete alapján kell megállapítani, hogy nyugdíj- és biztosítási jogosultságai megfelelő védelemben részesüljenek. Szlovéniában a szokásos teljes munkaidő heti 40 óra, és minden túlórához írásbeli megállapodás, valamint külön díjazás szükséges. Emellett az országban 15 országos ünnepnap van, amelyek általában fizetett munkaszüneti napnak számítanak. Ha egy ünnepnap hétvégére esik, nem helyezik át hétköznapra.

A kiküldés iránya is befolyásolja a munkáltatói kötelezettségeket. Ha Szlovéniából olyan uniós országba küldenek ki munkavállalókat, ahol a törvény több szabadságot vagy magasabb szabadsághoz kapcsolódó juttatást biztosít, például a németországi SOKA-BAU vagy az ausztriai BUAK rendszerében, a szlovén munkáltatónak a fogadó ország kedvezőbb előírásait kell betartania. Ez azt jelenti, hogy be kell fizetnie az adott ország szabadságpénztáraiba, és az ott érvényes szabadságjogosultságot kell biztosítania, amennyiben az meghaladja a szlovén minimumot.

A szabadságpénzt a munkáltatóknak a törvény általános szabálya szerint a tárgyév július 1-jéig kell kifizetniük munkavállalóiknak. Ha a munkáltató súlyos likviditási nehézséggel küzd, a fizetési határidő november 1-jéig meghosszabbítható, de csak akkor, ha ezt az adott ágazat kollektív szerződése kifejezetten megengedi.

A határidők elmulasztása súlyos pénzügyi szankciókkal jár. A munkaviszonyokról szóló törvény alapján a szabadságpénzt határidőre ki nem fizető munkáltatókra 3 000 és 20 000 euró közötti bírság szabható ki. A legfeljebb 10 munkavállalót foglalkoztató kisebb munkáltatóknál a bírság alacsonyabb, 1 500 és 8 000 euró közötti összeg. Ezenfelül a jogi személy felelősét személyesen is 450 és 2 000 euró közötti bírsággal sújthatják.

Az Ön vállalati szabályzatainak a munkavállalók pihenőidejét is tiszteletben kell tartaniuk. A ZDR-1 egyik, 2024 végén hatályba lépett rendelkezése szerint a szlovén munkáltatóknak kollektív szerződésekben vagy belső szabályzatokban meghatározott, konkrét intézkedéseket kell bevezetniük annak biztosítására, hogy a munkavállalók a pihenőidő és az éves szabadság alatt teljes mértékben elérhetetlenek legyenek. A lekapcsolódáshoz való jog azt jelenti, hogy a szabadságon lévő munkavállalóktól nem követelheti meg az e-mailek és üzenetek megválaszolását, illetve a telefonhívások fogadását.

A jogszerű szlovéniai működéshez a bérszámfejtést, a HR-folyamatokat és a munkavégzés helyén őrzött dokumentációt össze kell hangolni a szigorú helyi előírásokkal. Figyelemmel kell kísérnie a 2026-os, 1 481,88 eurós minimálbért, időben ki kell adnia az éves szabadság megállapításáról szóló írásbeli dokumentumokat, és hivatalos belső szabályzatokkal kell védenie a munkavállalók lekapcsolódáshoz való jogát.

A projektek megkezdése előtt tekintse át a jelenlegi kiküldési terveit, ellenőrizze a ZRSZ-nél a bejelentési státuszát, és gondoskodjon a munkavégzés helyén őrzött dokumentumok szlovén fordításáról. E dokumentáció naprakészen tartása az egyetlen módja annak, hogy a határokon átnyúló ellenőrzések során elkerülje a magas közigazgatási bírságokat.