Uniós kiküldés: munkajogi és társadalombiztosítási határidők

Az eltérő határidők összekeverése az európai munkáltatók egyik leggyakoribb hibája a kiküldésre vonatkozó előírások betartása során. A vállalatok sokszor összetévesztik a társadalombiztosítás időkeretét a fogadó ország munkajogának határidejeivel. A két rendszer egymástól függetlenül működik. A munkáltatóknak mindkettőt figyelemmel kell kísérniük ahhoz, hogy megfeleljenek a jogszabályoknak.

A munkavállalók kiküldéséről szóló irányelv határozza meg a munkajogi határidőket. Ennek alapján 12 hónap elteltével a fogadó ország munkajoga teljes körűen alkalmazandó. A munkáltatók indokolással ellátott bejelentéssel 18 hónapra hosszabbíthatják meg ezt az időszakot. Ettől függetlenül az A1-es igazolás legfeljebb 24 hónapig biztosítja, hogy a kiküldött munkavállaló a küldő ország társadalombiztosítási rendszerében maradjon.

A fogadó ország alapvető munkajogi szabályai a kiküldés első napjától érvényesek. Ezek kiterjednek a fizetett szabadság minimális időtartamára, a munkaidő felső határára és a szálláshelyekre vonatkozó előírásokra. Nemcsak a minimálbér megfizetését, hanem valamennyi kötelező bérelem biztosítását is megkövetelik. A követelmények teljesítéséhez a kiküldéshez kapcsolódó juttatásokat gondosan dokumentálni kell.

A munkáltatók gyakran a kiküldéshez kapcsolódó juttatásokkal érik el a fogadó országban kötelező bérszintet. Ezek az összegek csak akkor számíthatók be a helyi bérezési követelmények teljesítésébe, ha a foglalkoztatási dokumentumok egyértelműen rögzítik a rendeltetésüket. Ellenkező esetben a hatóságok költségtérítésként kezelik őket. Az így kifizetett tételek nem vehetők figyelembe a kötelező bérszint elérésénél.

Szigorúan véve a hatályos előírások nem határoznak meg minimális utazási időtartamot. Az A1-es igazolásra már az első naptól szükség van. Ez a szabály még egy egynapos helyszíni látogatásra is vonatkozik. A munkáltatóknak még azelőtt be kell szerezniük ezt a dokumentumot, hogy munkavállalóikat külföldre küldenék.

Az A1-es igazolások ügyintézési ideje országonként rendkívül eltérő. Egyes tagállamok azonnali elektronikus visszaigazolást adnak. Más országokban a kérelmek elbírálása több hetet vagy hónapot vesz igénybe. Ha az A1-es igazolást még nem állították ki, az ellenőrök az utazás során általában elfogadják a kérelem benyújtását tanúsító dokumentumot a szabályoknak való átmeneti megfelelés bizonyítékaként.

Az érvényes A1-es igazolás hiánya jelentős pénzügyi kockázattal jár. A helyi hatóságok a fogadó országban visszamenőleg is követelhetik a társadalombiztosítási járulékok megfizetését. Az utólag fizetendő összeg az érintett időszakra járó munkabér 45%-át is elérheti. A vállalatoknak a határokon átnyúló tevékenységük során ezzel a kockázattal is számolniuk kell.

A kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok megsértéséért súlyos bírságok járnak. Franciaországban munkavállalónként akár 4 000 EUR büntetést is kiszabhatnak. Belgiumban a bírság összege elérheti a 48 000 EUR-t. Németországban a legszigorúbbak a szankciók, a bírság akár 500 000 EUR is lehet.

2026 áprilisában az EU ideiglenes megállapodásra jutott a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet korszerűsítéséről. Az egyezség jelentős változásokat vezet be a kiküldés szabályaiban. A módosított előírásokat várhatóan az Európai Parlament és a Tanács fogadja el hivatalosan. A hatálybalépés 2026 végén várható, egyes rendelkezésekre azonban 24 hónapos átmeneti időszak vonatkozik.

Az új megállapodás módosítja a küldő ország társadalombiztosítási rendszerében fennálló előzetes biztosítási jogviszonyra vonatkozó követelményt. Az A1-es igazolásra való jogosultsághoz szükséges időszak egy hónapról három egymást követő hónapra nő. Az új szabályok a 24 hónapos kiküldést követően két hónapos várakozási időt is előírnak. A határidő lejártáig az érintett munkavállaló nem küldhető ki újra ugyanabba a fogadó országba, és nem helyettesíthető másik dolgozóval sem.

Az ideiglenes megállapodás meghatározott kivételeket vezet be az A1-es igazolás igénylésére vonatkozó kötelezettség alól. A 30 napos időszakon belül legfeljebb három egymást követő napig tartó rövid kiküldéseknél nem kell majd kérelmet benyújtani. Ez a mentesség az építőiparra egyáltalán nem vonatkozik. Az olyan üzleti utak, amelyek nem járnak kereskedelmi szolgáltatásnyújtással vagy termékértékesítéssel, például a szemináriumon való részvétel, szintén mentesülnek az A1-es igazolás előzetes kérelmezésének kötelezettsége alól.

A mentességek célja a rövid utazások adminisztratív terheinek csökkentése. Ugyanakkor csak szigorúan meghatározott esetekre vonatkoznak. Minden más, a kivételek közé nem tartozó kiküldésnél szigorú jogi kötelezettséggé válik az A1-es igazolás iránti kérelem benyújtása a munkavégzés megkezdése előtt. A munkáltatóknak a közelgő változásokhoz kell igazítaniuk a jogszabályi megfelelést biztosító eljárásaikat.