Munkaerő-kölcsönzés vagy vállalkozási szerződés: mikor melyik?

A határt maga a törvény húzza meg. Az AÜG 1. § (1) bekezdésének 2. mondata szerint akkor van szó munkaerő-kölcsönzésről, ha a munkavállalók beilleszkednek a kölcsönvevő munkaszervezetébe, és annak utasításait követik. Az Entleiher (a kölcsönvevő, azaz Ön) az a vállalat, ahol dolgoznak. A német Polgári Törvénykönyv (BGB) 631. §-a szerinti vállalkozási szerződésnél ezzel szemben a vállalkozó a megígért mű elkészítésével, vagyis egy eredménnyel tartozik. A vállalkozó maga szervezi a saját embereit.

A szerződés szövege csak addig számít, amíg a gyakorlat megfelel neki. Ha a szerződés és annak tényleges teljesítése ellentmond egymásnak, a teljesítés dönt (az AÜG 12. § (1) bekezdésének 2. mondata). Ugyanez érvényes arra a kérdésre is, hogy egyáltalán fennáll-e munkaviszony (a BGB 611a. § (1) bekezdése).

A német vámhatóságnál (Zoll) be kell jelenteni a munkavégzést, ha az AEntG alapján kötelező munkafeltételek érvényesek. Ugyanez a teendő, ha az ágazat szerepel a feketemunka elleni küzdelemről szóló német törvény (SchwarzArbG) 2a. §-ában, amely az építőipart is magában foglalja. Az építőiparban minden munkavállalónak személyazonosító okmányt is magánál kell tartania, és azt kérésre fel kell mutatnia a vámhatóságnak (SchwarzArbG 2a. §). Az A1-igazolás az a nyomtatvány, amely bizonyítja, hogy a munkavállaló a kiküldetés alatt is a szlovén társadalombiztosítás hatálya alatt marad. Az EU-n belül ez legfeljebb 24 hónapos kiküldetésekre vonatkozik (IHK Köln).

A kölcsönzés akkor megfelelő, ha a munkavállalók az Ön csapatának részeként dolgoznak. Az Ön művezetője adja ki nekik a feladatokat, az Ön műszakrendjében dolgoznak, és Ön rövid határidővel szeretné átcsoportosítani az egyes munkavállalókat. Tipikus területek a gyártás, a műhelyek, a karbantartás és az ipari üzemekben végzett szerelés. A kötelezettségek már az első munkanap előtt kezdődnek:

A munkaerő-kölcsönzés közérthetően című oldalunk leírja, hogyan működik nálunk a kölcsönzés a szerződéstől az első műszakig.

A vállalkozási szerződés akkor megfelelő, ha egy meghatározott eredményt vásárol. Ilyen például egy csővezeték-szakasz, amelyet az Ön rajzai szerint szerelnek be, hegesztenek és tesztelnek, majd átvételre készen adnak át. A vállalkozó tervezi meg, ki mikor dolgozik, saját művezetője alatt irányítja a csapatot, és felel a hibákért. Ön az eredményért fizet, például átalánydíjban vagy felmért mennyiségek alapján.

Hogy a vállalkozási szerződés valóban az marad-e, az a napi gyakorlatban mutatkozik meg. A kölni Ipari és Kereskedelmi Kamara (Industrie- und Handelskammer Köln, IHK Köln) öt ismérvet nevez meg. Ezek: a vállalkozó üzleti döntési szabadsága, a vállalkozói kockázat, egy konkrétan meghatározott munkaeredmény, az ezért az eredményért járó díjazás, valamint az, hogy a munkavállalók nem illeszkednek be az Ön üzemébe. Vizsgálja meg projektjét a következő kérdésekkel:

Vállalkozási szerződés esetén Ön meghatározhatja az eredményt, ellenőrizheti a haladást, átveheti a munkát és jelezheti a hibákat. Kéréseit a vállalkozó művezetőjéhez intézi, nem az egyes munkavállalókhoz. Ha a fenti kérdésekre adott őszinte válaszok „Ön”, „igen” és „óradíj”, akkor munkaerő-kölcsönzésről van szó, bármit is mondjon a szerződés.

A külföldi vállalkozónak további kötelezettségei vannak. A munka megkezdése előtt bejelenti a foglalkoztatást a vámhatóságnak (AEntG 18. § (1) bek., MiLoG 16. §). Legalább a kötelező munkafeltételeket biztosítania kell, például a minimálbért és a minimális szabadságot. Az építőiparban nyilvántartásba veteti munkavállalóit a SOKA-BAU-nál (az építőipar szabadságpénztáránál). Az IHK Köln szerint, ha a munka a kézműipari rendtartás (Handwerksordnung) A. mellékletében szereplő engedélyköteles szakmához tartozik, a vállalkozó a határokon átnyúló szolgáltatásról előzetesen értesíti az illetékes kézműves kamarát (Handwerkskammer).

Két kötelezettség közvetlenül Önt terheli. Először is Ön felel a vállalkozója, annak alvállalkozói és az általuk igénybe vett ügynökségek munkavállalóinak nettó minimálbéréért. Mégpedig készfizető kezesként, aki lemondott a sortartási kifogásról (AEntG 14. §, MiLoG 13. §). A munkavállalók ezért közvetlenül Öntől követelhetnek, anélkül hogy előbb beperelnék a vállalkozót.

Másodszor, építőipari szolgáltatások esetén a számla 15%-át Bauabzugsteuer (építőipari forrásadó) címén visszatartja, és befizeti az adóhivatalnak. Ez nem érvényes, ha a vállalkozó a német jövedelemadó-törvény (EStG) 48b. §-a szerinti érvényes Freistellungsbescheinigung (mentesítési igazolás: az adóhatóság okirata, amely eltekint a levonástól) birtokában van, és azt bemutatja. Ilyen okirat nélkül csak akkor mellőzheti ezt, ha az adott vállalkozónak teljesített kifizetései az évben várhatóan 5000 euró alatt maradnak (EStG 48. § (1) és (2) bek.).

A törvény külön szabályt tartalmaz az építőiparra. Építőipari vállalkozásokhoz nem megengedett a munkaerő-kölcsönzés olyan munkákra, amelyeket általában fizikai munkások végeznek (AÜG 1b. § 1. mondat). Ez a kétkezi szakmai munkákat érinti, például a hegesztést, a szerelést vagy a csőfektetést. Nem érinti viszont a szellemi munkakörű alkalmazottakat, például az építésvezetést.

A törvény három kivételt ír elő. A kölcsönzés megengedett, ha általánosan kötelezővé nyilvánított kollektív szerződések (amelyek hatályát az állam az egész ágazatra kiterjesztette) ezt az érintett vállalkozások között lehetővé teszik. Építőipari vállalkozások között is megengedett, ha a kölcsönbeadó vállalkozás legalább három éve ugyanazon keret- és szociális pénztári kollektív szerződések hatálya alá tartozik. Ezek az építőipar kollektív szerződései, köztük az is, amely előírja a SOKA-BAU-hozzájárulások fizetését (AÜG 1b. § 2. mondat).

Egy másik EGT-államból származó építőipari vállalkozás is kölcsönözhet munkavállalókat. A feltétel: legalább három éve túlnyomórészt olyan munkát végez, amely ugyanazon keret- és szociális pénztári kollektív szerződések hatálya alá tartozik, mint az Ön vállalkozása (AÜG 1b. § 3. mondat).

Az Ön döntése szempontjából ez a következőt jelenti. Ha az Ön vállalkozása építőipari vállalkozás, és a munkavállalóknak az Ön személyzete mellett fizikai munkát kell végezniük, akkor általában a saját felügyelete alatt dolgozó vállalkozóval kötött vállalkozási szerződés a megengedett út. Kölcsönzés csak akkor jöhet szóba, ha a szolgáltató igazolni tudja valamelyik kivételt.

Ha viszont az Ön vállalkozása ipari vállalkozás – például üzem, hajógyár vagy az építőiparon kívüli ipari berendezéseket építő cég –, az 1b. § nem alkalmazandó. Ekkor mindkét modell nyitva áll Ön előtt. Az 1b. § megsértése az ügynökségnek és a kölcsönvevőnek egyaránt, külön-külön legfeljebb 30 000 eurós bírságot jelenthet (AÜG 16. § (1) bek. 1f. pont és (2) bek.).

A Scheinwerkvertrag (színlelt vállalkozási szerződés) olyan vállalkozási szerződés, amely a gyakorlatban munkaerő-kölcsönzésként működik. A következmények elsősorban Önt mint megrendelőt érintik. A szerződést nem jelölték meg kifejezetten munkaerő-kölcsönzésként, és a munkavállalókat sem nevezték meg előre. Emiatt a szolgáltató és a munkavállaló közötti munkaszerződés semmis (AÜG 9. § (1) bek. 1a. pont). A törvény alapján ekkor úgy kell tekinteni, hogy Ön és a munkavállaló között munkaviszony áll fenn (AÜG 10. § (1) bek.).

Ez akkor is így van, ha a szolgáltató rendelkezik AÜG-engedéllyel. A „biztos, ami biztos” alapon megszerzett engedély nem menti meg a hibás szerződést, mert a megjelölési kötelezettség az engedélykötelezettség mellett, attól függetlenül áll fenn. Ha egyáltalán nincs engedély, a szerződés már ezen okból semmis (AÜG 9. § (1) bek. 1. pont). A munkavállaló mindkét esetben dönthet úgy, hogy megtartja a szolgáltatóval kötött szerződését. Ehhez egy hónapon belül írásbeli nyilatkozatot (Festhaltenserklärung) kell benyújtania arról, hogy a szolgáltatónál kíván maradni. A nyilatkozatot előbb személyesen be kell mutatnia egy munkaügyi hivatalban (AÜG 9. § (1) és (2) bek.).

Ehhez bírságok is járulnak. Három jogsértés mindegyike legfeljebb 30 000 euróba kerülhet Önnek: ha engedély nélküli ügynökség munkavállalóját dolgoztatja, ha nem jelöli meg a kölcsönzést, vagy ha nem nevezi meg előre a személyt (AÜG 16. § (1) bek. 1a., 1c. és 1d. pont, valamint (2) bek.). Ezekben az ügyekben a vámigazgatás jár el (AÜG 16. § (3) bek.).

Munkaerő-kölcsönzés esetén munkavállalóink az Evroproces d.o.o. alkalmazásában maradnak, Szlovéniában biztosítottak A1-igazolással, és tőlünk kapják a bérüket. Senkit sem helyezünk el közvetlen munkaviszonyban Önnél.

Munkaerő-kölcsönzésnél szerződéses partnere az Evroproces d.o.o. A vállalat 111-es számon szerepel a szlovén munkaerő-kölcsönző ügynökségek nyilvántartásában. Rendelkezik a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit, Agentur für Arbeit Nürnberg) által kiadott, 2027. április 29-ig érvényes kölcsönzési engedéllyel. A németországi építőipari projekteket mindig projektmunkaként, az EP Montaža d.o.o. révén, vállalkozási szerződés alapján valósítjuk meg.

Vállalkozási szerződés esetén szerződéses partnere az EP Montaža d.o.o. Alvállalkozóként, saját felügyelete alatt végzi a munkát, és be van jelentve a SOKA-BAU-nál. Építőipari szolgáltatásokra az EStG 48b. §-a szerinti, 2027. március 9-ig érvényes mentesítési igazolással rendelkezik. A német kölcsönzési engedélyt és a mentesítési igazolást céges dokumentumaink oldalán tettük közzé.

Mindkét vállalat maga teszi meg a vámbejelentést: munkaerő-kölcsönzésnél az Evroproces d.o.o., vállalkozási szerződésnél az EP Montaža d.o.o. Ha a munka az A. mellékletben szereplő engedélyköteles szakmához tartozik, az EP Montaža a kezdés előtt értesíti az illetékes kézműves kamarát a határokon átnyúló szolgáltatásról.

Németországi és ausztriai szerelési megbízásokhoz a megrendelővel egyeztetve szállást is tudunk biztosítani. Az engedélyekről és dokumentumokról szóló ellenőrzőlistánk felsorolja, mit érdemes előre elkérnie bármely szolgáltatótól. A szlovéniai munkaerő-kölcsönzésről szóló cikkünk elmagyarázza, hogyan működik a kölcsönzés a szlovén jog szerint.

Adhatok-e utasítást egy munkavállalónak vállalkozási szerződés esetén? A munkaterület munkavédelmi szabályai mindenkire vonatkoznak, aki ott dolgozik. Vállalkozási szerződés esetén a vállalkozó dönti el, hogyan, mikor és ki végzi a munkát. Az eredménnyel kapcsolatos elvárásait a vállalkozó művezetőjének küldje meg.

Válthatunk-e modellt a projekt közben? Igen, ha a munka ténylegesen megváltozik. Kölcsönzés esetén a szerződésnek, a megjelölésnek és a névsornak készen kell állnia, mielőtt a munkavállalók az új formában megkezdik a munkát Önnél. A szerződés átnevezése a gyakorlat módosítása nélkül nem segít, mert a tényleges teljesítés számít.

Ne csak a létszámot írja le nekünk, hanem a munkát is. A munkavállalóknak az Ön csapatán belül kell dolgozniuk, vagy egy meghatározott eredményre van szüksége? Adja meg a szakmát, a munkavállalók számát, a helyszínt, a kezdés időpontját és az időtartamot is, és jelezze, hogy vállalkozása az építőiparban működik-e. Ezekkel az adatokkal küldje el megkeresését a Munkaerő igénylése oldalunkon. Általában 24 órán belül válaszolunk.