Munkaerő-kölcsönzés vagy munkaerő-közvetítés Szlovéniában

A szlovén jog két önálló tevékenységet különböztet meg, amelyeket a vállalkozások a mindennapokban ugyanazokkal a szavakkal jelölnek. Az első a zagotavljanje dela delavcev uporabniku, vagyis a munkaerő-kölcsönzés (a ZUTD 163. cikke; a ZDR-1 59–63. cikke): a munkavállalót a kölcsönző alkalmazza, de az Ön telephelyén, az Ön utasításai alapján, az Ön eszközeivel és termelési folyamatában dolgozik. A második a posredovanje zaposlitve, vagyis a munkaerő-közvetítés (a ZUTD 25. cikke): az ügynökség megkeresi a jelöltet és Önhöz irányítja, a munkaszerződést pedig Ön köti meg vele.

A gyakorlati következmény: a kadrovska agencija megnevezésű ajánlatból még nem derül ki, milyen szolgáltatást vásárol. Kérdezze meg, ki köti meg a munkaszerződést a munkavállalóval. Ha az ügynökség, akkor munkaerő-kölcsönzésről van szó, és a szolgáltatónak szerepelnie kell a nyilvántartásban; ha Ön, akkor munkaerő-közvetítésről, és a keresés lezárultával minden munkáltatói kötelezettség Önt terheli.

A Munkaerő-közvetítő ügynökséget vagy a szlovén állami foglalkoztatási szolgálatot válassza? című cikkünkben összehasonlítjuk, mit kínál a vállalkozásoknak a szlovén állami foglalkoztatási szolgálat külön költség nélkül, és mikor jelent jobb választást egy ügynökségnél.

Az Evroproces munkavállalói mindig a mi alkalmazásunkban maradnak: mi keressük meg, ellenőrizzük és választjuk ki a szakembereket, akik az Ön projektjén vagy gyártósorán dolgoznak. Nem közvetítünk jelölteket közvetlenül az ügyfél alkalmazásába. A kiválasztás menetét a toborzásról szóló oldalunk mutatja be; magának a munkavégzésre történő kölcsönzésnek a folyamatát pedig a munkaerő-kölcsönzésről szóló oldalon ismertetjük.

A munkaerő-kölcsönzésben két szerződés és három fél érintett. A kölcsönző a munkavállalóval munkaszerződést köt (a ZDR-1 59. cikke), Önnel pedig írásbeli megállapodást a kölcsönzésről (62. cikk). A munkavállaló az Ön utasításai szerint dolgozik (63. cikk); a munkabért a kölcsönző fizeti.

Mit fizet: a kölcsönző az Ön telephelyén ledolgozott időt számlázza ki. Mivel a munkavállalónak az Önre kötelező kollektív szerződés és belső szabályzatok szerinti díjazást és munkafeltételeket kell biztosítani (a ZDR-1 61. és 63. cikke), az ár alapja az Ön bérbesorolása egy összehasonlítható munkakörben; ehhez adódnak a járulékok, a pótlékok és a kölcsönző szolgáltatási díja. A munkavállaló nem fizet semmit.

Egy következmény, amelyet a megrendelők gyakran figyelmen kívül hagynak: kölcsönvevő vállalkozásként mögöttes felelősséggel tartozik az Ön telephelyén ledolgozott időszakra járó munkabérért és a munkaviszonyból eredő egyéb jövedelmekért (a ZDR-1 62. cikkének (6) bekezdése). Ha a kölcsönző nem fizet, a munkavállaló Öntől követelheti a járandóságát, ezért fontos a szolgáltató megbízhatósága és nyilvántartásba vétele.

A ZDR-1 háromféle korlátot szab a kölcsönvevő vállalkozásnak. Az első létszámkorlát: a kölcsönzött munkavállalók száma nem haladhatja meg az Ön saját alkalmazotti létszámának 25%-át, kivéve, ha az ágazati kollektív szerződés másként rendelkezik. A kölcsönzőnél határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók nem számítanak bele ebbe a korlátba, és a korlát nem vonatkozik a kis munkáltatókra, vagyis a legfeljebb tíz főt foglalkoztatókra (az 59. cikk (3) bekezdése és az 5. cikk). Ha nagyobb csapatot tervez, ellenőrizze az ágazati kollektív szerződését, és kérdezze meg a kölcsönzőt, hogy munkavállalóinak határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződésük van-e.

A második a tilalmak köre: kölcsönzött munkavállalókkal nem helyettesíthet sztrájkoló alkalmazottakat; nem vehet igénybe kölcsönzött munkaerőt, ha az előző 12 hónapban nagyobb számú munkavállalót bocsátott el; olyan munkakörökben sem, amelyeknél a kockázatértékelése időben korlátozza a veszélyeknek való kitettséget; továbbá az ágazati kollektív szerződésben meghatározott egyéb esetekben sem (az 59. cikk (2) bekezdése). A sztrájkról vagy a csoportos létszámleépítésről nyolc napon belül értesítenie kell a kölcsönzőt (az 59. cikk (4) bekezdése).

A harmadik az egyenlő bánásmód: a kölcsönzés ideje alatt a munkavállalóra a ZDR-1, az Ön kollektív szerződése és belső szabályzatai vonatkoznak, beleértve a saját alkalmazottainak biztosított juttatásokat is (a 63. cikk (2) és (3) bekezdése). A szakszervezet, az üzemi tanács vagy a munkavállalói képviselő kérésére évente egyszer tájékoztatást kell adnia arról, miért vesz igénybe kölcsönzött munkavállalókat, és hány főt foglalkoztat így (az 59. cikk (5) bekezdése).

Az Ön és a kölcsönző közötti írásbeli megállapodást a munkavégzés megkezdése előtt kell megkötni, és abban rögzíteni kell a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit, valamint a munkavállaló és a kölcsönvevő jogait és kötelezettségeit (a ZDR-1 62. cikkének (2) bekezdése). A törvény nem ír elő formanyomtatványt; a gyakorlat azonban megmutatja, mi nem hiányozhat belőle:

A kölcsönzés kezdetekor a munkavállalónak írásbeli tájékoztatást kell kapnia a kölcsönvevőről, a munkafeltételekről, valamint a jogairól és kötelezettségeiről (a 62. cikk (4) bekezdése). Ha a kölcsönző nem tudja bemutatni ezt a tájékoztatást, az jelzi, hogyan kezeli a többi dokumentumát is. A munkaerő-kölcsönző partner engedélyeinek és dokumentumainak ellenőrzőlistájában összegyűjtöttük, mit kérjen a Németországba munkavállalókat kiküldő szolgáltatótól.

Munkaerő-kölcsönzést csak olyan munkáltató végezhet, amely rendelkezik a munkaügyért felelős minisztérium engedélyével, és szerepel a kölcsönvevők számára munkavállalókat biztosító belföldi személyek nyilvántartásában, illetve ha más EU- vagy EGT-tagállamban vagy Svájcban van a székhelye, a külföldi személyek jegyzékében (a ZUTD 163. és 167. cikke). Kölcsönvevő vállalkozásként kizárólag ilyen munkáltatótól fogadhat kölcsönzött munkavállalókat (a 166. cikk (2) bekezdése).

Mit kockáztat, ha elmulasztja az ellenőrzést: azt a kölcsönvevő vállalkozást, amely engedéllyel és nyilvántartási bejegyzéssel nem rendelkező munkáltatótól fogad kölcsönzött munkavállalót, 10 000–30 000 euró bírsággal sújtják; a legfeljebb tíz főt foglalkoztató kölcsönvevő bírsága 5 000–10 000 euró, a felelős személyé pedig 4 000 euró (a ZUTD 178. cikke). Az engedély nélkül működő szolgáltató akár 50 000 eurós bírságot is kockáztat (179. cikk).

A nyilvántartásba vétel feltételeit a ZUTD-I jelű módosítás szigorította (Hivatalos Közlöny, 70/2025. szám, hatályos 2025. szeptember 20-tól): a bankgarancia összege a korábbi 30 000 euró helyett már legalább 100 000 euró, a más EU- vagy EGT-tagállamban vagy Svájcban székhellyel rendelkező ügynökségnek szlovéniai fióktelepre van szüksége, bejegyzett főtevékenysége a munkaerő-kölcsönzés kell hogy legyen, és az elmúlt két évben nem lehet munkajogi jogsértés miatt kiszabott jogerős bírsága vagy munkabértartozása (a ZUTD 164. cikke). A már bejegyzett ügynökségeknek a hatálybalépéstől számított hat hónapjuk volt, 2026. március 20-ig, hogy igazolják az új feltételek teljesítését. Ha egy szolgáltató honlapja még mindig 30 000 eurós garanciát említ, a szöveg elavult.

A szlovén munkaerő-kölcsönzési jog szabályozza az Ön, a kölcsönző és a munkavállaló közötti jogviszonyt, amíg a munkavégzés Szlovéniában történik. Amikor egy szlovén munkaerő-kölcsönző az Ön ausztriai vagy németországi projektjére küldi munkavállalóit, ez a jogviszony megmarad, és kiegészül a fogadó ország szabályaival: a társadalombiztosítási A1-igazolással, a kiküldés bejelentésével és a munkavégzés helye szerinti ország díjazási szabályaival. A németországi munkaerő-kölcsönzéshez a kölcsönzőnek a szlovéniai nyilvántartásba vételen túl az AÜG 1. §-a szerinti német engedélyre (Erlaubnis zur Arbeitnehmerüberlassung) is szüksége van. A német jog által ismert másik lehetőség a vállalkozási szerződés (Werkvertrag): az alvállalkozó a megállapodás szerinti munkát saját csapatával, saját irányítása alatt végzi el, és nem munkaerőt biztosít Önnek. A Munkaerő-kölcsönzés vagy vállalkozási szerződés című cikkünkben bemutatjuk, mikor megengedett Németországban az egyes konstrukciók alkalmazása, és hogyan különböztethetők meg a munkaterületen.

Az Evroproces d.o.o. szerepel az MDDSZ nyilvántartásában (111-es kód), és rendelkezik a német AÜG-engedéllyel, így kölcsönzött munkavállalókat biztosíthatunk a szlovéniai és németországi kölcsönvevő vállalkozásoknak, Ausztriába és Németországba pedig saját alkalmazottainkként küldhetjük ki őket A1-igazolással és teljesített bejelentésekkel. Németországi és ausztriai helyszíni munkavégzéshez az ügyféllel egyeztetve szállást is szervezhetünk. Hogy mit jelent, amikor a csapat egy része alvállalkozói egységként érkezik, és mit kell elvárni bármely külső szolgáltatótól, azt az EU-ból érkező külső ipari munkavállalók igénybevételéről szóló cikkünkben ismertetjük.

Alkalmazhatom-e közvetlenül a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönzés vége után? Igen. A kölcsönző ezt nem akadályozhatja meg és nem korlátozhatja (a ZUTD 165. cikkének (1) bekezdése); Önnek tájékoztatnia kell a kölcsönzött munkavállalókat az üres álláshelyekről, és a saját alkalmazottaival azonos esélyt kell biztosítania számukra a határozatlan idejű foglalkoztatásra (166. cikk). A közvetlen alkalmazásért a munkavállalótól senki nem kérhet díjat (a 165. cikk (3) bekezdése).

Mi történik, ha a megállapodásban rögzítettnél rövidebb ideig van szükségem a munkavállalóra? Az, hogy az Ön munkaerőigénye idő előtt megszűnik, nem indokolja a munkavállaló határozott idejű munkaszerződésének megszüntetését; a kölcsönző annak lejártáig bérpótló juttatást fizet (a ZDR-1 60. cikkének (3) bekezdése). A kölcsönzővel fennálló kapcsolatára gyakorolt hatást a megállapodás szabályozza, ezért a felmondási időt írásban kell rögzíteni.

Biztosíthat-e munkaerőt Szlovéniában egy ausztriai vagy horvátországi székhelyű munkaerő-kölcsönző? Igen, ha szerepel a minisztérium külföldi jogi és természetes személyekről vezetett jegyzékében, és a ZUTD-I hatálybalépése óta szlovéniai fiókteleppel is rendelkezik (a ZUTD 164. és 169. cikke). A külföldi személyek jegyzékét ellenőrizze, ne csak a belföldi nyilvántartást.

Szüksége van-e engedélyre a munkaerő-közvetítő ügynökségnek a közvetítéshez? Piaci tevékenységként nem; a ZUTD nem korlátozza, csak a tevékenység bejegyzése szükséges (SKD 78.100). Minisztériumi koncesszió kizárólag közszolgáltatásként nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz kell (a ZUTD 85. és 86. cikke). A nyilvántartási bejegyzés tehát a munkaerő-kölcsönzésről ad információt, nem a toborzási tanácsadásról.

Ha eltérő megnevezésű ajánlatokat kapott, két kérdéssel teheti összehasonlíthatóvá őket: ki lesz a munkavállaló munkáltatója, és milyen nyilvántartási kód alatt szerepel a szolgáltató. Ha termeléshez, fémipari munkákhoz vagy építkezésre keres munkavállalókat Szlovéniában, Ausztriában vagy Németországban, írja le a projektet a munkaerő-igénylésre szolgáló oldalunkon: a szakmai profilt, a létszámot, a helyszínt, a kezdést és az időtartamot. Általában 24 órán belül tájékoztatjuk a rendelkezésre álló munkaerőről, és jelezzük, melyik konstrukció felel meg az Ön helyzetének. A teljes szolgáltatást, beleértve a kiküldést és a dokumentációt, a munkaerő-kölcsönzőnket bemutató oldalon ismertetjük.