SOKA-BAU 2026: kinek kell regisztrálnia? 14,7%-os járulék

A SOKA-BAU két, a német építőipari munkáltatói szövetségek és az ágazati szakszervezet által alapított pénztár közös elnevezése. Az első a fizetett szabadság pénztára, az ULAK (Urlaubs- und Lohnausgleichskasse der Bauwirtschaft), a második pedig a nyugdíjpénztár, a ZVK (Zusatzversorgungskasse des Baugewerbes). A külföldi székhelyű munkáltatók számára csak az ULAK és annak fizetett szabadságra vonatkozó rendszere lényeges.

A rendszert azért hozták létre, mert az építőipari munkavállalók gyakran váltanak munkáltatót. Az általános német szabály szerint a dolgozó csak az ugyanannál a munkáltatónál eltöltött hat hónap után szerez jogot a teljes éves szabadságra. Az építőiparban ehelyett az egyes munkáltatóknál megszerzett szabadságjogosultságok összeadódnak, és munkahelyváltáskor is megmaradnak. Minden munkáltató havonta járulékot fizet, amelyből a pénztár a fizetett szabadságot finanszírozza.

A külföldi munkáltatókra is vonatkozik a kiküldött munkavállalók minimális munkafeltételeiről szóló német törvény (Arbeitnehmer-Entsendegesetz, AEntG). A jogszabály rájuk is kiterjeszti az építőipari kollektív szerződéseket, amelyek az ágazat valamennyi munkáltatójára kötelezőek. A legfontosabb ezek közül a szociális pénztári rendszerről szóló kollektív szerződés, a VTV, amely a járulékot és a szabadság szabályait határozza meg. Az állványépítő cégek nem a SOKA-BAU-ba, hanem egy külön pénztárba, a SOKA-GERÜSTBAU-ba fizetnek.

Az Ön cége akkor minősül építőipari vállalkozásnak, ha munkavállalói munkaidejük nagyobb részében építési munkát végeznek. Kizárólag a munkaórák számítanak, nem az árbevétel vagy a nyereség. A kollektív szerződések felsorolják, mely tevékenységek minősülnek építési munkának. Ha bizonytalan, kérésére a SOKA-BAU megvizsgálja cége helyzetét (a „részvételi kötelezettség vizsgálata” keretében).

A rendszer a fizikai dolgozókra vonatkozik: azokra, akik kézi munkát végeznek vagy építőipari gépekkel dolgoznak, beleértve a takarítást és rendrakást végzőket is. A főként tervezéssel és irodai feladatokkal foglalkozó építésvezetők nem tartoznak a hatálya alá.

A munkaerő-kölcsönzők is kötelezettek. Ha olyan munkavállalót kölcsönöz, akit németországi építkezésre küldenek ki, részt kell vennie a rendszerben, és a munkavállaló után járulékot kell fizetnie. A német építőipari cégek számára történő munkaerő-kölcsönzés önmagában is korlátozott. A munkaerő-kölcsönzésről szóló német törvény (Arbeitnehmerüberlassungsgesetz, AÜG) 1b. §-a ezt tiltja az általában fizikai dolgozók által végzett munkák esetében, és csak szigorú feltételekkel engedi meg. Mielőtt építkezésre szóló munkaerő-kölcsönzési szerződést ír alá, ellenőrizze ezeket a feltételeket.

Egyes vállalkozások mentesülnek a kötelezettség alól. A SOKA-BAU felmenti Önt a német rendszerben való részvétel alól, ha a kiküldött munkavállalók után már egy hasonló hazai pénztárba fizet be, és ezt igazolja. Az elfogadott pénztárak listája:

Szlovéniában és Horvátországban nincs a listán szereplő pénztár. Az ezekből az országokból Németországba munkavállalókat kiküldő építőipari cégek ezért a SOKA-BAU-ba fizetnek járulékot.

A járulék a munkavállalók németországi munkájáért járó bruttó bér meghatározott százaléka. A hazai munkavégzésért járó kereset nem számít bele. A járulékot a béren felül kell fizetnie, és soha nem vonhatja le a munkavállalók fizetéséből.

A bruttó bérbe a túlórapótlékok is beleszámítanak, amelyeket a SOKA-BAU minden többletórára az órabér 25%-ában határoz meg. Ide tartozik a kiküldés alatt kifizetett, szabadság idejére járó díjazás is. Az adómentes pótlékokat – például az éjszakai vagy vasárnapi munkáért járókat – nem kell figyelembe venni. Példa: egy munkavállaló 2026 augusztusában Németországban bruttó 4 000 €-t keres, ezért Önnek 588 €-t kell befizetnie (14,7%).

Magának a bérnek el kell érnie legalább a német törvényes minimálbért. Ez 2026. január 1-je óta bruttó 13,90 € óránként, a korábbi 12,82 € helyett. Az utazási, étkezési és szállásköltségek nem számíthatók bele.

Még az első munkavállaló munkakezdése előtt regisztrálnia kell. A lépések sorrendben:

Késedelmes fizetés esetén minden megkezdett hónapra a lejárt tartozás 0,9%-ának megfelelő kamatot kell fizetnie. A SOKA-BAU pert is indít a nem fizető munkáltatók ellen. Az AEntG 23. §-a alapján a járulék megfizetésének elmulasztása akár 500 000 € bírsággal járhat. A vámhatósági bejelentés hiányáért legfeljebb 30 000 € bírság szabható ki.

A bosznia-hercegovinai, észak-macedóniai, szerbiai vagy törökországi székhelyű cégeknek a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit) írásos ígérvényére és munkavállalóik számára munkavállalási engedélyekre is szükségük van. A hivatal ezeket csak akkor adja ki, ha a vállalkozás szabályszerűen részt vesz a rendszerben.

A kiküldött munkavállalóknak minden 12 németországi foglalkoztatási nap után egy nap fizetett szabadság jár. Egy hónap 30 foglalkoztatási napnak számít, a hétvégéket és a munkaszüneti napokat is beleértve. Így egy teljes évre 30 nap szabadság jár.

A szabadságot kivevő munkavállalónak a Németországban megkeresett bruttó bérének 14,25%-át fizeti ki a szabadság idejére járó díjazásként. A SOKA-BAU ezt az összeget megtéríti, de csak akkor, ha nincs hátraléka a számláján, és valamennyi havi jelentést benyújtotta.

A visszatérítést a havi jelentésben igényelje, legkésőbb a szabadság idejére járó díjazás kifizetését követő év szeptember 30-áig. Ha a németországi kiküldések véget értek, korábbi határidő érvényes: a kiküldés végét követő második hónap 15-e. Ha ezt elmulasztja, elveszíti a pénzt.

A pénztár később pénzben is megválthatja a munkavállalónak azt a szabadságot, amelyet nem tudott kivenni. A kifizetés szabályairól, köztük a szükséges német adószámról, ebben az útmutatónkban olvashat: SOKA-BAU – a kiküldött munkavállalók szabadság idejére járó díjazása.

Az a német cég, amely alvállalkozóként bízza meg Önt, felel az Ön be nem fizetett járulékaiért. Az AEntG 14. §-a alapján kezesként áll helyt ezekért. Ha Ön nem fizet, a SOKA-BAU az Ön megrendelőjétől követeli az összeget.

A megrendelők a felelősségük miatt a munka megkezdése előtt és annak végzése során is igazolásokat kérnek. A SOKA-BAU ehhez három eszközt biztosít:

A szükséges igazolásokat még a szerződés aláírása előtt készítse elő. Ha járuléktartozás áll fenn, gyakran úgy állapodik meg a megrendelővel, hogy az közvetlenül a pénztárnak teljesíti a befizetést, majd levonja az összeget az Önnek járó díjból.

Németországban az építési projekteket mindig projektmunkaként, a maribori EP Montaža d.o.o. projektcégünk keretében, vállalkozási szerződés alapján valósítjuk meg. Munkavállalóink a német építkezéseken szárazépítési, villanyszerelési, alapvető építési, gépészeti szerelési és különféle egyéb szerelési munkákat végeznek. Az EP Montaža regisztrált a SOKA-BAU-nál.

Az EP Montaža maga jelenti be ezeket a kiküldéseket a vámhatóságnál. A német megrendelők által kért iratokat – köztük az EP Montaža biztosítási igazolását és a német építőipari forrásadó alóli mentességét igazoló dokumentumot – a dokumentumokat tartalmazó oldalunkon találja.

Nem biztos abban, hogy a megbízás munkaerő-kölcsönzésre vagy vállalkozási szerződés keretében végzett munkára szól? A különbséget a munkaerő-kölcsönzés vagy vállalkozási szerződés című útmutatónk ismerteti. Ha németországi építési projektjéhez szakemberekre van szüksége, küldje el megkeresését, és 24 órán belül válaszolunk.