Vander Elst-vízum: a németországi kiküldés szabályai

Az Európai Bizottság 2026. január 30-án kötelezettségszegési eljárást indított Németország ellen. A Bizottság 2026. február 11-én jelentette be az intézkedést. Hivatalosan felszólította Németországot, hogy törölje el a legfeljebb 90 napos, rövid távú kiküldésekre vonatkozó vízumkötelezettséget. A felszólítás azokra a nem uniós munkavállalókra vonatkozik, akik jogszerűen tartózkodnak és dolgoznak egy másik uniós tagállamban.

A Bizottság álláspontja szerint ezek a nemzeti szabályok korlátozzák a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást. A jogvita azokat a munkáltatókat és munkaerő-kölcsönzőket érinti, amelyek nem uniós munkavállalókat küldenek ki más európai országokba.

A jogvita az uniós szerződések és a német nemzeti jogszabályok közötti ellentétből ered. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikke és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 21. cikke alapján a szolgáltatók nem uniós állampolgárokat küldhetnek ki egy másik tagállamba. A kiküldés bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tarthat további vízum nélkül. A munkavállalónak már a kiküldést megelőzően jogszerűen kell tartózkodnia és dolgoznia a kiküldő tagállamban.

A jogosultság az Európai Bíróság 1994-ben, a Raymond Vander Elst kontra Office des Migrations Internationales ügyben hozott ítéletén alapul. A bíróság kimondta, hogy a további munkavállalási engedélyek előírása az érintett dolgozók számára korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Németország ezt az ítéletet a foglalkoztatási rendelet 21. §-a alapján alkalmazza. A rendelkezés nem követeli meg a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit) jóváhagyását, ha a munkavállalót egy másik uniós tagállamban jogszerűen foglalkoztatják, és ideiglenesen Németországba küldik ki.

A foglalkoztatási rendelet 30. §-ának 3. pontja azonban csak akkor mentesít a vízumkötelezettség alól, ha a munkavállaló rendelkezik az EU-ban huzamosan tartózkodók számára kiállított tartózkodási engedéllyel. A többi harmadik országbeli állampolgárnak továbbra is előzetesen Vander Elst-vízumot kell beszereznie. A kérelmet a munkáltatójuk székhelye szerinti országban működő német diplomáciai képviseleten kell benyújtaniuk.

Az előzetes vízumkötelezettség jelentős késedelmeket okoz az ügyintézésben. 2025 márciusában a hesseni felsőbb közigazgatási bíróság rámutatott ezekre az akadályokra. A bíróság megállapította, hogy a németországi Vander Elst-vízumeljárás időtartama meghaladja az Európai Unió Bírósága által arányosnak ítélt ötnapos határidőt.

A bírósági megállapítás összhangban van az átfogóbb európai értékelésekkel. Az Európai Munkaügyi Hatóság 2023-ban jelentést tett közzé ezekről az akadályokról. Ebben a harmadik országbeli kiküldött munkavállalókra vonatkozó német nemzeti vízumkötelezettséget az EU leginkább megterhelő követelményei közé sorolta.

Az akadályok leküzdéséhez a munkáltatóknak a munkavállalók jogszerű, valódi kiküldését biztosító modellt kell kialakítaniuk. A Horvátországban vagy Szlovéniában kiadott tartózkodási és munkavállalási engedély nem jogosít automatikusan németországi munkavégzésre. Továbbra is szükség van Vander Elst-vízumra vagy nemzeti vízumra. A kiküldő vállalkozás nem lehet postafiókcég. Igazolnia kell, hogy tényleges gazdasági tevékenységet végez a kiküldő országban, például Lengyelországban, Horvátországban vagy Szlovéniában.

A kiküldő vállalkozásnak Németországban a saját szerződéses szolgáltatását kell teljesítenie, és meg kell őriznie a munkavállaló feletti munkaszervezési irányítást. A dolgozónak a kiküldés előtt tényleges, jogszerű munkaviszonnyal kell rendelkeznie a kiküldő országban. Kizárólag az engedélyében megjelölt munkakörökben és az ott feltüntetett munkáltató számára végezhet munkát.

A Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézetnek vagy a kiküldő állam megfelelő szervének minden munkavállaló részére A1-es igazolást kell kiállítania. Ez a dokumentum bizonyítja, hogy a külföldi munkavégzés ideje alatt a kiküldő ország társadalombiztosítási jogszabályai alkalmazandók. A munkáltatóknak az ellenőrzések céljára a németországi munkavégzés helyén kell tartaniuk a jogszabályi megfeleléshez szükséges legfontosabb iratokat. Ezek közé tartozik a munkaszerződés, az A1-es igazolás, a szolgáltatási szerződés, a kiküldési levél, a munkaidő-nyilvántartás és a bérszámfejtési dokumentáció.

Ha vízumra van szükség, a munkáltatóknak meghatározott eljárási lépéseket kell követniük. A ljubljanai német nagykövetségen történő vízumigényléshez a kérelmezőnek az I. kategóriában kell időpontot foglalnia. Ez a kategória a Working Holiday vízum kivételével minden vízumtípust magában foglal.

Az eljárási díj 75 EUR. A német konzulátusokon az ügyintézés jellemzően 2–3 hetet vesz igénybe.

A kérelmezőnek olyan útlevelet kell benyújtania, amely a Németországból való tervezett távozás után még legalább három hónapig érvényes, és legalább egy üres oldalt tartalmaz.

A kiküldő vállalkozásnak igazolást is be kell nyújtania. A dokumentumnak részletesen tartalmaznia kell a munkaszerződés adatait, a díjazás kiszámításának módját, a társadalombiztosítási jogviszony igazolását, valamint a németországi szolgáltatásnyújtás kezdő és befejező dátumát.

A kérelmezésre vonatkozó előírásokat továbbra is teljesíteni kell, mivel Németország nem módosította jogszabályait. A munkáltatóknak a rövid távú kiküldésekhez továbbra is Vander Elst-vízumot kell igényelniük.

Németországnak a 2026. január 30-i értesítéstől számítva két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottságnak. Ha Németország nem rendezi a kérdést, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet. A hivatalos módosításig a munkáltatóknak a projektek ütemezésekor számolniuk kell a 2–3 hetes ügyintézési idővel, és hiánytalan dokumentációt kell biztosítaniuk a munkavégzés helyén.