Német BUrlG 2026: ötnapos héten 20 nap, szeptember–decemberre 7 nap

Minden munkavállalónak minden naptári évben jár fizetett, pihenésre szolgáló szabadság. A törvényes minimum évi 24 munkanap (a szabadságról szóló német szövetségi törvény, BUrlG 3. §-ának (1) bekezdése). A törvény „munkanapnak” tekint minden olyan naptári napot, amely nem vasárnap és nem törvényes munkaszüneti nap (3. § (2) bekezdés). Mivel a 24 napos érték hatnapos munkahetet feltételez, ötnapos héten ez 20 napnak felel meg (24 × 5/6). A 20 nap átszámítás eredménye, a törvény szövegében nem szerepel.

A kiküldött munkavállalókra a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó uniós szabályozás vonatkozik. Az (EU) 2018/957 irányelv módosította a kiküldetési irányelvet, és kibővítette azoknak a munkafeltételeknek a körét, amelyeket a fogadó államok a kiküldött munkavállalókra alkalmazhatnak. Az AEntG szerinti kollektív szerződések a törvényes szabadságjogosultságnál többet is előírhatnak. A BUrlG tehát a kiküldött munkavállalók számára az alsó határ, nem a felső.

A teljes éves szabadság csak azután illeti meg a munkavállalót, hogy munkaviszonya hat hónapja fennáll (BUrlG 4. §). Ha a munkaviszony ennél rövidebb, a munkavállalónak a munkaviszony minden teljes hónapjára az éves szabadság egytizenketted része jár az 5. § (1) bekezdésében felsorolt három esetben: ha a várakozási idő a naptári éven belül nem telik le, ha a munkavállaló a várakozási idő letelte előtt távozik, vagy ha a várakozási idő letelte után az év első felében távozik.

Ha maga a munkaviszony 2026. szeptember 1-jétől december 31-ig – négy teljes hónapig – tart, és a hat hónapos várakozási idő nem telik le, minden ötnapos munkahéten dolgozó munkavállaló 4/12 × 20 = 6,67 napot szerez. Az 5. § (2) bekezdése szerint a legalább fél napot kitevő töredéket felfelé kell kerekíteni, így a négy hónapos időszakra 7 nap jár. A korábbi munkaviszony módosíthatja az eredményt: ha a várakozási idő a kiküldetés kezdetekor már letelt, a teljes éves jogosultság jár.

A szabadság ütemezésénél figyelembe kell venni a munkavállaló kívánságait (BUrlG 7. § (1) bekezdés). A kért időpontot csak sürgős üzemi okból vagy azért tagadhatja meg, mert egy másik munkavállaló szabadsága szociális szempontból elsőbbséget élvez. A szabadságot egy összefüggő részben kell kiadni. Ha meg kell osztani, az egyik résznek legalább 12 egymást követő munkanapnak kell lennie (7. § (2) bekezdés).

Ez valódi korlát, nem formalitás. Nem lehet egyszerűen mind a hét napot a projekt legcsendesebb hetére beosztani. A munkavállaló kérhet olyan időszakot, amely neki megfelel, az elutasításhoz pedig konkrét üzemi vagy szociális elsőbbségi ok kell. Ha el kívánja kerülni a szabadság átvitelét, a gyakorlati megoldás az, hogy a szabadságot a kiküldetés alatt egyeztetik és dokumentálják, nem pedig egyoldalúan kijelölik.

A szabadságot a folyó naptári évben kell kiadni és kivenni (BUrlG 7. § (3) bekezdés). A következő évre való átvitel csak sürgős üzemi vagy személyes okból megengedett, és az átvitt szabadságot a következő év március 31-ig kell kiadni és kivenni. Ha a munkavállaló azért szerzett időarányos szabadságot az 5. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, mert a várakozási idő nem telt le, ezt a szabadságot kérésére át kell vinni a következő évre.

A 2026. december 31-én megszűnő munkaviszonynál a gyakorlati kérdés az, hogy a ki nem vett szabadságot átvigyék-e vagy pénzben váltsák meg. Ha a munkaviszony megszűnik, és a szabadság már nem vehető ki, a pénzbeli megváltást (Abgeltung) a BUrlG 7. § (4) bekezdése szabályozza. A német Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesarbeitsgericht, BAG) a 9 AZR 244/20. számú ügyben kimondta, hogy a törvényes minimumszabadság megváltására irányuló igény (Abgeltung) tisztán pénzbeli követelés, amelyre kollektív szerződésben előírt jogvesztő határidők is vonatkozhatnak.

Van egy második fontos biztosíték is. Az Európai Unió Bírósága 2018. november 6-án a C-684/16. sz. (Max-Planck-Gesellschaft) ügyben kimondta, hogy a szabadságra vonatkozó igények nem évülnek el úgy, ahogy azt a BAG korábban megengedte. Maga a BAG-határozat is felülírtnak tekinti korábbi ítélkezési gyakorlatát, és a jogvesztő határidő kezdőpontját 2018. november 7-re teszi. Röviden: a ki nem vett törvényes szabadság nem tűnik el egyszerűen december 31-én. Vagy megengedett okból átvihető, vagy a munkaviszony megszűnésekor pénzbeli követeléssé válik.

Kezdje egyetlen kérdéssel: az AEntG 8. §-ának (1) bekezdése szerinti építőipari foglalkoztatásban dolgozik-e a munkavállaló? Ha igen, a SOKA-BAU szabadságpénztárának eljárásai alkalmazandók, és a működés eltér a BUrlG-től. A rendszer neve SOKA-GERÜSTBAU, és egyes esetekben létezik a származási ország pénztárára vonatkozó mentesség. Mindenki más esetében a BUrlG a törvényes alapszabály.

A BUrlG és a SOKA-BAU kapcsolatát gyakran összekeverik. Ha az AEntG 8. § (1) bekezdése szerinti építőipari foglalkoztatásról van szó, a SOKA-BAU szabadságpénztári eljárásait kell alkalmazni, ahelyett hogy kizárólag a BUrlG szerinti számításra hagyatkoznának. Építőipari csapatot ne kezeljen a fenti BUrlG-számítással anélkül, hogy előbb a SOKA-BAU szabályait ellenőrizné.

Az, hogy egy hegesztő építőipari foglalkoztatásban dolgozik-e, a megbízástól és az alkalmazandó kollektív szerződéstől függ; ezt nem szabad feltételezni. A külön SOKA-BAU szabadságdíj-útmutató elmagyarázza a járulékfizetés, a bejelentés és a visszatérítés menetét. Ez a cikk a munkakör megnevezése alapján nem tudja besorolni az ipari üzemben végzett hegesztési munkát. A rendszer kiválasztása előtt vesse össze a tényleges helyszíni munkát és az alkalmazandó kollektív szerződést a SOKA-BAU útmutatásával. Az AEntG szerinti kollektív szerződések a kiküldött munkavállalók törvényes szabadságjogosultságánál többet is előírhatnak, ezért a BUrlG szerinti számokat alsó határként kezelje.

Ez a kérdés azért fontos, mert a munkavállalók a szlovén jog alapján már kapnak éves szabadságot. A rövid válasz: az útmutatóhoz összegyűjtött források ezt nem tudják eldönteni. Ebben a forrásgyűjtésben nem szerepelt szlovén jogszabályi forrás, és egyik összegyűjtött jogforrás sem dönti el, hogy a szlovéniai szabadság beszámítható-e a német BUrlG szerinti jogosultságba.

Mielőtt abból indulna ki, hogy a kettős beszámítás megengedett vagy tilos, kérjen eseti tanácsot olyan ügyvédtől, aki a tényleges szerződés alapján össze tudja vetni a szlovén és a német szabályokat. A blog szlovéniai szabadságról szóló útmutatója bemutatja a küldő állam alapszabályait, de önmagában nem tudja megoldani a határokon átnyúló beszámítás kérdését.

Ezzel a táblázattal végighaladhat egy határozott idejű kiküldetésen. A 4. lépésben a saját kezdő dátumát és munkahetét helyettesítse be.

Ha a számítás megerősítést nyert, a következő adminisztratív lépés a Zoll-portálon már folyamatban lévő bejelentés. A németországi kiküldetési bejelentés ellenőrzőlistája ismerteti a lépéseket.

Ez a cikk általános tájékoztatás munkáltatók és munkavállalók számára, és nem minősül jogi tanácsadásnak.